Családi napközink színtere egy olyan társasház teljesen szeparált egyik fele, ahol az épület belső kialakításánál már módunkban állt figyelembe venni a későbbi rendeltetést. Nem a saját otthonunkban hoztuk létre a családi napközit, de reméljük így is sikerül ˝családiasnak˝ lennünk. Igyekszünk a hely nyújtotta lehetőségeket kihasználni, figyelembe véve a gyerekek szükségleteit. Az egész épület és a kert is a gyerekek birodalma, ahol igyekeztünk számukra biztonságos, esztétikus környezetet kialakítani.

Elsősorban bölcsődés-, óvodáskorú kicsiket várunk, de délutánonként első-második osztályba került gyerekek kikapcsolódását illetve segítését is megoldhatónak tartjuk.

Alapelvünk, hogy megismerjük és elfogadjuk a gyerekeket, akiket a felnőttekkel egyenrangú személyiségeknek tekintünk. Egészséges, harmonikus fejlődésükhöz igyekszünk kielégíteni testi, érzelmi, szellemi szükségleteiket. Felelősségteljes feladatnak tekintjük, hogy nevelési folyamatukba szüleik felhatalmazásával bekapcsolódhatunk. Arra törekszünk, hogy a napi természetes ritmusba szőtt, életkoruknak megfelelően összeállított elfoglaltságokkal megteremtsük biztonságérzetüket, fokozatosan fejlesszük képességeiket. A szülőkkel együttműködve, sok szeretettel, odafigyeléssel szeretnénk érzelmileg felvértezni a kisgyermekeket, hogy kialakulhasson önálló személyiségük, helyes értékrendjük.

A családi napközi kis létszáma lehetőséget ad arra, hogy napirendünk - az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva - hasonló, de rugalmasabb legyen, mint egy óvodáé. Folyamatosan érkezhetnek a kicsik akár 9-10 óráig, hisz amelyik szülőnek az időbeosztása, munkaideje lehetővé teszi, biztosan szívesen tölti ráérősebben a reggeleket gyermeke társaságában. Érkezéskor kényelmesen, külön kis öltözőhelységben nyílik alkalmuk gyakorolni a vetkőzés-öltözés számukra eleinte még bonyolult folyamatát. A korábban érkező gyerekeket szívesen bevonjuk a reggeli készítésébe, hisz számukra akár egy szelet kenyér megvajazása is feladat: kézügyességük fejlődik, szívesebben esznek bármely ételt, aminek az elkészítésében segíthetnek- még akkor is, ha ez egy kis maszatolással is jár. Míg a többieket bevárják, elfoglalhatják magukat a játszószobában vagy jó idő esetén a teraszon, a kertben.

Amikor már teljes a napi létszám, kezdődhetnek a fejlesztő célú foglalkozások. Mivel a gyerekeknek lételeme a mozgás és a játék, és e tevékenységek közben szerzett tapasztalataik alapján tesznek szert rengeteg alapismeretre, a mi dolgunk, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk a tapasztalatszerzésre. Minden hétköznapi tevékenység, élethelyzet alkalmas arra, hogy végtelen kíváncsiságukra, tudásvágyukra reagálva bővítsük ismereteiket, fenntartsuk érdeklődésüket a környezetük iránt. Játékos formában, a célnak megfelelő eszközök segítségével fejleszthetjük szenzoros érzékelésüket, finommotoros képességeiket. Ezen készségek fejlesztéséhez segítségül hívjuk a zene, az irodalom, a művészetek, a tánc, a kézművesség világát.

Ezt nemcsak direkt módon képzeljük, a gyerekeket leültetve, eszközöket adva a kezükbe, hanem például a kertben velük együtt tevékenykedve, közben elbeszélgetve a növények fejlődéséről, a természet éppen abban az évszakban végbemenő változásairól. A környezet felfedezéséhez, növények, madarak, bogarak megfigyeléséhez nagyítót és távcsövet használunk. Így a kert nemcsak a játék, a hancúrozás, hanem a közvetlen élővilág felfedezésének színtere is, miközben a szabad levegőn tartózkodhatunk. Alkalmanként a környéken, néhány perces sétányira az épületünktől a Tétényi-fennsíkon vagy Diósd, Törökbálint lankáin kalandozunk. Néha egy kicsit messzebbre is merészkedünk majd kirándulni, akár busszal, vonattal is néhány megálló erejéig, hisz a mai - főként autóhoz szokott -  gyerekeknek nagy kaland tömegközlekedési eszközökkel utazgatni. Törekszünk a kertből és a kirándulásokon gyűjtött természetes anyagokból készíteni dísztárgyakat, játékokat, karácsonyi vagy anyák napi ajándékokat. Az udvaron biztonságos játékeszközök, elegendő hely ad teret a lendületes nagymozgások kötetlen kiélésére, kis búvóhelyek a félrevonulásra.

Versikék, mondókák segítségével fejlődhetnek verbális képességeik, emlékezetük, ritmusérzékük. Szintén fontos eszköze ennek a népi játék és a tánc.

Funkció- és szerepjátékok lehetőségének biztosításával, szabályjátékokon keresztül fokozatosan megtanulhatnak alkalmazkodni szűkebb-tágabb környezetük elvárásaihoz, figyelni társaikra, szocializálódnak. Igyekeztünk minél változatosabb, fejlesztő játékokkal berendezni a játszószobát és a gyerekek által nagyon kedvelt kuckócskákkal meghitté varázsolni.  

Minden tevékenység során a legfontosabb, hogy a gyerekeknek sikerélményt, örömérzést nyújtsanak, ezért semmit sem szabad rájuk erőltetni, nehogy egy kudarcélmény kedvüket szegje. Előbb-utóbb társaikat figyelve úgyis késztetést éreznek majd, hogy esetleges kezdeti félszegségüket leküzdve, kíváncsiságuktól hajtva kipróbálják magukat.  

Hetente egy délelőtti alkalommal a közeli, csak kisgyermekeket fogadó uszodába látogatunk el, ahol a kisebbek kipancsolhatják magukat, a nagyobbacskák pedig az úszás alapjait sajátíthatják el, fokozatos vízbiztonságot szerezve.
Lehetőségünk volt kialakítani egy nagyobb mozgásteret nyújtó szobát, ahol a kicsik kielégíthetik természetes mozgásigényüket rossz idő esetén is. Itt alkalmanként fél-egy óra időtartamban alapozó illetve mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Speciális mozgásformák gyakorlásával segíthetjük a jó idegpályák kiépülését, hisz az idegrendszeri érettség fontos feltétele a későbbi iskolába kerülésnek.

A mozgással, különböző elfoglaltságokkal vagy a szabad levegőn töltött idő után mindenkinek jólesnik a tíz (vagy fél tizenegy-) órai gyümölcs elfogyasztása. Az ebédig hátralevő időben az egyre inkább fáradó kis csapatnak már nehezebb lekötni a figyelmét, ekkor a szabadon választott mozgás és játék - az időjárásnak megfelelően a szabadban vagy a szobában - a leginkább megfelelő elfoglaltság nekik.
A kultúrált étkezési szokások kialakításához étkezőhelység áll rendelkezésre, alig szeparálva a konyhától. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a gyerekek lássák, tudják, hogy a tányérjukra kerülő étel miből, hogyan készül. Ezért egyszerűbb ételkészítési folyamatokba is bevonhatjuk őket. Igyekszünk természetes ízeket, szemnek vonzó színeket, sokféle zöldségből, szárnyas húsból, szálkamentes halból korszerűen, változatosan elkészített ételt kínálni tányérjukra, ezzel segíthetünk megalapozni egészséges táplálkozási szokásaikat. Feladatot adunk nekik a terítésnél, tálalásnál az esztétikumot is szem előtt tartva. Evés közben halkan,- de persze nem teli szájjal - beszélgethetünk például a délelőtti élményekről, az eléjük tett ételekről.

Így szép lassan, nyugodtan rávezetjük őket, hogy elérkezett a pihenés ideje. Fogmosás után, rövid mese következik, mialatt a kicsi szemek sorban lecsukódnak, hogy átadják magukat az üdítő szundikálásnak.

Ez idő alatt lehetőség nyílik arra, hogy közeli iskolából az óvodáskort éppen elhagyó, az iskolakezdés traumáját élő kisiskolásokat szülői kérésre elhozzuk. Külön szobában, ha ők is igénylik lepihenhetnek, vagy csendesen játszhatnak, később segítségünkkel megírhatják a leckéjüket.
Az uzsonnát már az egész csapat együtt fogyasztja el, mint egy családban, amikor hazaérkeznek a nagyobbak, akár élménybeszámolót is tarthatnak a kisebbeknek.

A szülők érkezéséig együtt játszhatnak, ez új lehetőségeket teremt a fiatalabbaknak a fejlődésre, másfajta szerepjátékokra ösztönzi őket. Az idősebbek odafigyelését, gondoskodó szerepét erősítheti ez a helyzet, különösen azoknál, akiknek nincs testvérük.

Alkalom nyílhat még a hátralévő időben - igény szerint - egyéni fejlesztésre is, a fent említett speciális mozgásterápiával.

A felsorolt elfoglaltságokon kívül még természetesen beillesztjük napirendünkbe, életritmusunkba az évszakok változásával járó mindenkori természeti sajátosságok megfigyelését és megélését. Ehhez kapcsolódva mindig új és más feladat, élmény várhat a gyerekekre főleg a szabadtéri elfoglaltságok terén a tavaszi rügyfakadástól a nyári pancsoláson át a gyümölcsszüretig, a lombhullástól a hóban való hancúrozásig. De a házban is a hónapokhoz kapcsolódó szokások, ünnepvárás, az ezekre való készülődés hoz mindig változatosságot, lehetőséget a kreatív képességek kibontakoztatására. Az ezekből született munkákkal, dekorációkkal színesítjük a helységek falait, hogy a gyerekek minél jobban belakják, magukénak érezzék a Manókuckót, ahol hétköznapjaik talán számottevő részét töltik. Legyen ez a második otthonuk ahová mindig szívesen, jókedvvel jönnek és szüleik is jó kezekben érezhetik szemük fényét.